|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 3 találat | lapozás: 1-3 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Petõ Csilla-Mária 2011. április 1.Vita a megye magyarokat érintõ tanügyi gondjairól - Suszterek, akik nem maradtak a kaptafánál?Nyilatkozatháború zajlik napok óta a Bihar megyei RMDSZ tanüggyel foglalkozó vezetõi és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megyei vezetõsége között, derült ki azon a tegnapi sajtótájékoztatón, amelyet a Bihar megyei EMNT két vezetõségi tagja, Nagy József Barna és ifj. Szilágyi Ferenc, illetve az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi elnöke, Csomortányi István tartott. Szilágyi, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa nemrég egy részletes felmérést készített (ezt két hete egy sajtótájékoztatón be is mutatták), amelyben a népszámlálási adatokat alapul véve rámutatott arra, hogy egyre kevesebb magyar osztályt indítanak a megye szakközépiskoláiban. Biharban a legutóbbi népszámlálás szerint 600 ezer lakos él, ezek 27 százaléka vallotta magát magyarnak. Viszont a 2010/2011-es tanévben indított 243 kilencedikes szakközépiskolai osztálynak csak 15 százaléka magyar tannyelvû. Hogy a helyzet nem vált még kritikusabbá Biharban, az a két nagyváradi felekezeti magyar iskolának, a Szent László Római Katolikus Gimnáziumnak és a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumnak köszönhetõ. Ezeken kívül csak az Ady Endre Líceumban folyik kizárólag magyarul a középiskolai oktatás. (Árnyalja a képet, hogy néhány vegyes tannyelvû középiskolában is vannak magyar osztályok.) Az egyetemi adjunktus által ismertetett statisztikákból az derül ki, hogy Biharban kétszer ennyi magyar középiskolai osztályra lenne szükség - jelentették ki, hozzáfûzve, hogy valótlan és álságos az az érv, amit gyakran elõrántanak a tanügyet kormányzó hatalmasságok (köztük esetenként RMDSZ-es politikusok is), miszerint nincs igény a magyar osztályokra, nem jelentkezik kellõ számú gyerek ezekbe. Az RMDSZ megyei vezércsapatából többen reagáltak az elmúlt napokban a sajtón keresztül a fentiekre, így véleményének adott hangot Petõ Csilla képviselõ, Kéry Hajnal fõtanfelügyelõ-helyettes és Szabó �?dön ügyvezetõ elnök. Az EMNT-sek tegnap elmondták, meglátásuk szerint ezek az RMDSZ-es reagálások kivétel nélkül személyeskedõ, a valós gondokat figyelembe nem vevõ hárítások. Az RMDSZ állandóan hangoztatott, nagy reklámhadjárattal fitogtatott sikerpropagandáját ugyanis zavarják azok a tények, amelyeket Szilágyi Ferenc nyilvánosságra hozott a megye magyarjait érintõ tanügyi gondokkal kapcsolatban. Személyeskedni, szerecsent mosdatni persze lehet, de ettõl a valóság még valóság marad, sommáztak az EMNT-sek, s tény, hogy a magyar nyelven folyó szakközépiskolai oktatás nem felel meg a Bihar megyei magyarság igényeinek. Arról már nem is beszélve, hogy a magyar tannyelvû osztályokban is sok tantárgyat románul oktatnak magyarul nem is értõ-beszélõ tanárok. Visszatetszõnek vélik azokat a kijelentéseket is, amelyek a nyilatkozatháborúban a tulipánosoktól elhangzottak, többek között, hogy suszter maradjon a kaptafánál azaz a tanügyi gondokba a tanügyben járatos személyek szóljanak csak bele. Nagy József Barna szerint ha Szilágyi Ferenc mint egyetemi adjunktus, gyakorló pedagógus mond véleményt az oktatásról, elfogadhatóbb, mintha ezt az agresszív pártpropaganda szintjén Szabó �?dön megélhetési politikus - papíron muzeológus - teszi. Márpedig a Bihar megyei magyaroknak joguk van kellõ számú magyar osztályra és valóban magyar nyelven tanító pedagógusokra, s az RMDSZ azon ügyködjön inkább, hogy Nagyváradon a meglévõ tizenegy szakközépiskolából legalább egyetlen egy legyen tiszta magyar nyelvû intézmény. Szõke Mária Reggeli �?jság (Nagyvárad) 2011. május 4.Találkozó a Szivárvány csapatávalNagyvárad - Harminc éve jelent meg elõször az országos Szivárvány gyermeklap. A kerek évforduló alkalmából országos turnéra indult a folyóiratot készítõ kis csapat, s az elsõ állomás Nagyvárad volt. Az Antonio Alexe sportcsarnokban kedden nemcsak Bihar megyébõl, hanem Arad, Szilágy és Temes megyékbõl is jöttek gyerekek, hogy megismerkedjenek azokkal, akik írják-rajzolják a gyereklapot; nem utolsósorban Csipikével és Kukucsival is találkoztak, akik ez alkalomból varázsport ettek, hogy embernagyságúként mutatkozhassanak a gyerekek elõtt. Kezdetben Zsigmond Emese fõszerkesztõ köszöntötte az egybegyûlteket. Elmondta: talán még soha nem érezte ennyire szorosnak a kapcsolatot a szerkesztõség és a gyerekek között, s ehhez azok a táborok is hozzájárulnak, melyek során rendszeresen találkoznak az olvasókkal. Kis csapat Bemutatta a maroknyi csapatot, amellyel hétrõl hétre dolgoznak azért, hogy a folyóirat megjelenjen, és eljusson a kis olvasókhoz. Köszönetet mondott Biró Rozália alpolgármesternek, Wagner Izabellának, az alpolgármester asszony munkatársának, Petõ Csilla parlamenti képviselõnek, Farkas Tünde tanfelügyelõnek, majd Tóth Ágnes nagyváradi költõt köszöntötte, akinek írásait rendszeresen közli a Szivárvány. Késõbb Tóth Ágnes el is mondta a Zireg-zörög címû versikét, amellyel a folyóiratban is találkozhatnak a gyerekek. A találkozó a gyerekek elõadásával folytatódott: felléptek többek között a szilágysomlyói Szederinda együttes tagjai, akik citerán játszottak, a szalárdi Kispitypangok, a margittai iskola tanulói s a nagyváradi George Coºbuc iskola IV. B osztályosai, akik nemzeti dalokat adtak elõ. Nagy sikere volt az aradi Csiszár Balázsnak, aki a Kormorán együttes Isten ujja címû számát adta elõ. Koncert A találkozó második felében Gryllus Vilmos szórakoztatta a gyerekeket megzenésített versekkel. Elhangzott többek között Kányádi Sándor Somvirág, valamint Alma, Alma, piros alma címû megzenésített verse, továbbá néhány dal a Biciklizõs, valamint a Maszkabál címû lemezekrõl. Neumann Andrea erdon.ro 2011. június 14.A magyar nyelvû oktatás esélyei Romániában - Jegelik a módosítástEgy hónapja hallgatólagos elfogadással átment a bukaresti képviselõházon az új tanügyi törvényt módosító indítvány, amely kivenné a jogszabályból Románia földrajzának és történelmének anyanyelven való oktatásának lehetõségét. Akkor az RMDSZ szövetségi elnöke, Kelemen Hunor mûvelõdési miniszter közleményében kijelentette, hogy a szövetség és kormánykoalíciós partnere, a Demokrata-Liberális Párt törvényhozói a szenátusban megakadályozzák a módosítás elfogadását. Kelemen szerint ez jó mozgósítással és fegyelemmel lehetséges, mivel egyik pártnak sem áll szándékában megváltoztatni a tanügyi törvényt. Petõ Csilla nagyváradi RMDSZ-es képviselõ, az alsóház szakbizottságának tagja kérdésünkre elmondta, úgy véli, a parlamenti vakációig hátralevõ néhány hétben nem kerül napirendre a volt D-LP-s Mircia Giurgiu Kolozs megyei törvényhozó javaslata. Különben is a jogszabály kimondja, hogy a román nyelven és irodalmon kívül minden más tantárgyat anyanyelven tanítanak a kisebbségi oktatásban. A szenátus a döntõ ház a módosító indítvány esetében, a változtatási javaslat jelenleg az oktatási állandó bizottságnál van. �?rdeklõdésünkre tegnap Bokor Tibor, a testület egyetlen RMDSZ-es tagja elmondta, hogy a bizottság fiókjában van a dokumentum, és egyelõre ott is marad. Csak az elsõ házban van a hallgatólagos elfogadásnak megszabott idõintervallum, a döntõ ház akár 25 évig is ülhet egy elõterjesztésen - amint ezt bizonyítja a kisebbségi törvény tervezete jó hat éve. Koalíciós szinten az a döntés született, hogy jegelik az indítványt, nem tûzik a bizottsági tárgyalások napirendjére, nem véleményezik, nem küldik a plénum elé az ülésszak végéig. Most a bizottságban többségben vannak a koalíciós erõk, így ezt meg tudják tenni. A felsõházban viszont mindössze egy fõvel van többségben a kormányoldal, s bár nehéz lehet az indítvány elfogadásához szükséges 69 igen szavazatot összehozni, nem kockáztatják a plénumbeli voksolást - magyarázta Bokor Tibor. Egy sarkalatos törvény elfogadásához vagy elfogadásának megakadályozásához jelen kell lennie a voksoláson az összes kormánypárti szenátornak, a minisztereknek, és ez az utóbbi idõben nemigen történt meg - magyarázta a Kovászna megyei honatya. Leszögezte továbbá, hogy nincs ok aggodalomra, õsztõl magyarul tanítják majd az ország földrajzát és történelmét, és tanév közben nem lesz mód a metodológia megváltoztatására. Ezzel azonban a tanügyi bizottságban nem hárultak el az akadályok, mert az illetõ román képviselõ még számos módosító indítványt elõterjesztett a tanügyi törvényhez, például meg akarná tiltani, hogy külföldrõl behozott könyvekbõl lehessen oktatni a kisebbségi tannyelvû iskolákban. A magyar közösséget ez nem érinti, de a kisebb létszámúakat igen, hiszen csupán néhány száz tankönyvet nem nyomtat az állam, a taneszközöket eddig külföldrõl szerezték be - tájékoztatta lapunkat a szenátor. Máté Zsófia, Reggeli �?jság Erdély.ma lapozás: 1-3
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
